- ἀνδροφόνος
- ἀνδροφόνος, ου, ὁ (s. ἀνήρ, φόνος; Hom. et al.; OGI 218, 99 [III B.C.]; Kaibel 184, 6 [III B.C.]; POslo 18, 4 [162 A.D.]; 2 Macc 9:28; Philo, Just.; Ath. 35, 1; Iren. 1, 6, 3 [Harv. I 55, 14] adj.) murderer (lit. ‘man-slayer’; Lex. Vind. p. 192, 13: a murderer of women and children as well as of men) 1 Ti 1:9.—DELG s.v. ἀνήρ A, θείνω. M-M.
Ελληνικά-Αγγλικά παλαιοχριστιανική Λογοτεχνία. 2015.